Ludvig József: Carcassi gitáriskola

Matteo Carcassi 1792 - ben született Firenzében. Meghalt 1853. január 16 - án Párizsban. Carcassi először zongorán kezdett el játszani, kiskorában gitáron is tanult. Hamar hírnevet szerzett gitárvirtuózként. 1810 – ben Németországba, majd 1815 – ben Párizsba költözött. Ott zongora- és gitártanárként kezdett dolgozni. 1819 – ben egy Németországi koncertturnén ismerte meg barátját, Jean-Antoine Meissonnier-t, (1783-1857) egy másik híres gitárost. Később Carcassi sok művét kiadta Meissonnier Párizsi kiadóvállalata. Carcassi 1820 – tól élete nagy részét Párizsban töltötte. 1823 – ban nagy hírnévre tett szert a londoni koncertjei által. Párizsban mégis sok idő telt el a tényleges felfedezéséig, részben Ferdinando Carulli miatt, akit nagyon kedvelt egy-időben a közönség. 1824 őszén Carcassi ismét Németországba ment, ahol a londoni sikerei lehetőséget adtak magasabb rangú koncertek szervezésére. Végül visszatért Párizsba. A következő években Európa több fontos kulturális városában is voltak koncertjei, így Londonban is. 1840 körül befejezte a koncertjeit, és 1853. január 16-án a francia fővárosban halt meg. Gitáriskoláját (Op.59), amelyet tanítványainak ajánlott, Schott Mayence adta ki, Franciaországban és Németországban. Később megjelent Spanyolországban és Angliában is. Az alábbi előszó állt az eredeti kötetben: „ A gitáriskola összeállításakor nem a tudományos értekezés szándéka vezérelt, csupán a tanulást kívántam elősegíteni a gitárra kidolgozott módszerrel. Ez világos, egyszerű és pontos segítséget nyújt a gitár lehetőségeinek alapos megismeréséhez. Az eddigi gitárműveim kedvező fogadtatásra és elismerésre találtak a művészek és az előkelő amatőr urak körében. Ez indított engem arra, hogy jelenlegi munkámat publikáljam. Matteo Carcassi hangszere egy különlegesen kivitelezett itáliai mestermunka volt. Szaténfából készült, mely egy értékes indiai bútorfa. Fogólapja, mint általában az Olasz gitároknál, csak a testig ért, így a magasabb hangok érintőit a fedlapba faragták bele. Carcassi zenei stílusát leginkább a dallamközpontúság jellemezte. Zenei fordulatai olykor könnyedén csillogók, máskor szórakoztatók. Stílusa modernebb, mint Carcassié és olykor már-már a romantikára mutatnak előre. Tökélesítette az ujjrendet és kitalált néhány új hangzást. A gitáron tanulók ezt az iskolát nem mellőzhetik, ez ma is időszerű és hasznos tananyag.